Faragószerszámok éleinek karbantartása.

Faragószerszámok éleinek karbantartása.

 Ez most egy  nagyon ütős blog sorozat kezdete, melynek hossza, mennyisége, attól függ, hogy mennyi kérdést tesztek fel, mennyit szóltok hozza, hányan osszátok meg, és hányan nyomtok egy tetsziket.  A téma szükségességére az késztetett, hogy a több mint harminc fafaragó meglátogatása után egyértelmű, hogy az élezés, a legújabb és leghatékonyabb élező eszközök használata a fafaragók nagy részénél ismeretlen. Pedig a faragás i alapismeretek egyik fontos pillére a profi élezni tudás. Annál is inkább, hogy a legritkább esetben fordul elő az a helyzet, hogy valakinek külön legyen egy garnitúra faragókészlete puha, illetve keményfához. Ilyenkor villámgyorsan kell átélezni a megfelelő él szögre.

           Kezdjük a legalapabb dologgal. Vegyük azt az ideális esetet, amikor borotvaéles, tökéletes szerszámokkal kezdek faragni. Használat közben az él lassan, de biztosan tompulni, kopni kezd. Ez leginkább a szerszám keménységétől, és alkalmazott él szögétől függ. Minél hegyesebb az él szög, annál gyorsabban kopik, veszíti el borotvaélességét. Ezért kell kitapasztalni egy arany közép utat. Persze a faragott fa fajtája is nagyon befolyásolja a vésők, kések kopását.

         Minden faragó padon legyenek egyenes, 30 fokos ék alakú, és csonka kúp alakú élező bőrök, illetve polirpaszta. A késeket és egyenes vésőket az egyenes bőrrel lehet karbantartani. A polirpaszta ahhoz kell, hogy a bőrök felületét használat előtt bepasztázzuk, és ez által lényegesen jobban, hatékonyabban hozza helyre az élet.

          A bőrnek van egy fényes illetve egy borzas oldala. A borzas oldal több pasztát vesz fel és így használhatóbb.

        Érdemes a bőrt egy 4-5 cm vastag lécre ragasztani és azt rögzíteni a faragó padon vagy egy asztalon. Határozott erővel nyomjuk, kb. 1-2 fokot felemelve a bőr síkjához képest és az él szalagtól magunk fele húzzuk párszor mindkét oldalát a vésőnek, vagy pengének. Ezzel nem tudunk ártani, és a legkisebb gyerek is gyorsan rájön, hogy mennyire hatékony ez a beavatkozás. Az alábbi ábrán a léc egyik oldalára a bőr sima oldal, a másikon a borzas oldala az aktív.

      A profil vésőknél belül a megfelelő profilú bőrrel kívül meg az egyenes bőrrel végezzük el ugyanezeket a mozdulatokat.

A bejegyzés több részletben folytatódik, és a végére a legújabb, legprofibb élező megoldásokat tervezem bemutatni.

 

Szólj hozzá!

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

“Faragószerszámok éleinek karbantartása.” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. Ambrus úr!

    Sajnos ez nem az ön hibája. Jobb helyeken ez úgy megy, hogy a kihalófélben levő szakmai kultúrális hagyományokat az állam felkarolja, támogatja, biztosít segítséget a szakma fennmaradására. Egy jó péda rá Japán, ahol például vannak még mai napig, akik kézzel készítenek olyan szerszámokat, mint a fűrész, és ami önmagában egy kultúrális örökség, de piaci alapon már nem életképes. A japán állam támogat ilyen műhelyeket, hogy ezek a régi de fontos szakmák fennmaradjanak. És még sorolhatnám.

    Hogy konkrétan mit lehet tenni, a szakma felélesztésére, az érdeklődés felkeltésére, ha ez az állami háttér nem áll rendelkezésre, az jó kérdés, de a legalapvetőbb recept: nézzük meg mire van igény, vagy mire lehetne?

    Például itt van a szerszámkészítés. Én anno öntől rendeltem vésőket, a jó minőség és a kedvező ár miatt. Azóta jónéhány év eltelt, most megnéztem pár áruházat, nekem még mindig nagyon kedvezőnek tűnik az ár. Ezt az árszínvonalat ezen a minőségen tartani az már önmagában művészet. És ez egy versenyképességi faktor. Az ön helyében azon gondolkodnék el, hogy ez a sémát hogy lehetne felhasználni arra, hogy akár nemzetközi piacon is megjelenjen az eszközeivel. Mert ezzel garantáltan letarolná a piacot. És akkor lehetne újoncokat is felvenni, betanítani. Persze nem csak úgy minden jöttmentet, de lehetne egyet meríteni az érdeklődőkből. Már csak azért is, mert pl. a minőségi szerszámkészítés (de sok más ipari vagy mezőgazdasági ág) azzal lavírozta bele magát a magas árakba, hogy követte a bérszínvonalakat, de be kell látni: az nem működőképes képlet, hogy jön az új generáció, de annak már nem elég a szakma szeretete meg egy tisztes kereset, de 3 terepjáró kell neki odahaza, legújabb iPhone, laptop, 3 nagy ház meg az egész mindenség. Aki ilyet akar menjen informatikusnak, de ne vésőkészítőnek. Azokat kell megkeresni akik szeretik a szakmát, és egy nem pofátlanul nagy de tisztes kereset reményében ezt hajlandóak lennének művelni. Akkor ez világszenzáció lenne, ilyen vésők ilyen árakon. És egyben visszatérés valami józaneszűséghez.

    Én nem foglalkozok fafaragással (famegmunkálással igen), de azt mondhatom amit szerszámkészítés téren művel az már maga egy kuriózum, egy csodálnivaló vívmány. És ilyen szerszámokra nagy kereslet van a világban, főleg ilyen árakon. Úgyhogy ez adja magát, ezt már ön űzi, erre van igény, ezt valahogy ki lehetne terjeszteni. Azt internet és az „egymillió” csomagküldő korában ez már nem olyan lehetetlen.

    És attól még lehetne űzni, hírdetni a népi fafaragást, szépen ennek az előbbinek a farvizén. És lehet ezáltal magát a népi fafaragást is többen észrevennék, akik első körben szerszámért jönnek. Marketing, ugyebár.

    Valamint nem tudom sikerült-e megoldani, hogy a multkor letöröltek öntől sok videót ha jól értettem, de azokat érdemes lenne újra felvenni, és megjelenni megint a Youtube-on, akár angolul. Idehaza kicsi a piac, kevés az érdeklődő, de ott a nagy világ, az egy sokkal nagyobb piac. Viszont mégis azon a nagy piacon is ritka az olyan mentalitású és jó szakember mint ön. Úgyhogy az ilyen irányú tapogatózás is egy kitörési pont lehet. Fafaragásról szóló videókkal, de akár csak sima, a szerszámok használatáról szóló videóval, karbantartás, élezés, stb. Na olyanra mégtöbb lenne. Univerzális dolgokra. És azt garantálom ha pl. angolul valaki rátalál az ön vésőélező videójára, és talál ott egy linket az ön vésőihez, akkor ha az az illető pl. Amerikában de akár Németországban lakik, lehet nem tulzás ha azt mondom hogy nagy esély van rá, hogy akár a szerszámkészlete jórészét meg is veszi öntől azonnal.

    És ugye mindez vonzaná az „utánpótlást”.

    Az sem lenne utolsó, ha jobban elterjedne itthon a kopjafa a temetőbe. Nem tudom mennyi egy ilyen manapság, most nézem Google-ben, látok itt 50000 forintért, de látok 250000 forintos árat. Közben sírkő 160 ezertől. Hát piaci alapon a 250000 az vicc, hacsaknem az valami nagyon prémium. De egyébként is egyre több a hír, hogy szemtelenednek el a temetők, szedik a sarcot a néptől, talán piaci szempontból ez megint egy kedvező pillanat lenne észrevetetni az emberekkel, hogy: sokat fizettek a sírhelyért, a koporsóért, mindenért, vegyél akkor kopjafát, magyar is, szép is. Vagy akár összeállni földtulajdonosokkal, hogy csináljon temetőt, olcsó temetőt, és akkor csak öntől mehet oda csak kopjafa. Persze ez úgy lenne csak hatékony ha közben a kopjafa nem drágább mint a sírkő, hanem jóval olcsóbb. Meg esetleg némi felvilágosítás, hogy hogy lehet a kopjafát trükkökkel tartósabbá tenni, mint azt mezei megrendelő gondolja. És akkor megint vagy egy jó recept, megint van piaci alapon kereslet, és akkor megint jön az utánpótlás (a megfelelő), hogy ő is akarna ezen keresni, és közben megörződne valami népi, hagyományos.

    Szóval ez csak pár gondolat. Ha nem karolja fel az ön szakmáját az állam, akkor tényleg csak az van, hogy meg kell nézni mire van igény, ezekre volna. Arra én szerintem ritkán van, hogy kitesz reklámokat, hogy gyerekek gyertek faragni, mert valamennyien biztos jönnek, de az hangulat meg divatfüggő. És azt nem tudja mindig ön diktálni. Azt csak állami ráhatással, támogatással lehet, ahhoz nagy pénz kell.

    Mindezt nem azért írtam le, hogy megmondjam a frankót, de talán ki tud belőle szemezni ön számára hasznosat.

    Tiszteletem!