Az előző vitaindító bejegyzést folytatva kibővítem azokkal a szempontokkal, amik nem hangzottak el a reagálók részéről. A szépen vízszintesen kirakott deszkák között, az akadálymentes levegőzés érdekében legalább 2 cm távolságot illik hagyni.
Még a mesterségesen szárított faanyagot is illik 3 hónapot pihentetni, mert a szárítóban töltött idő csak a nedvességtartalmat csökkentette. A fában hatalmas feszültségek maradtak, amiket pihentetéssel lehet megszüntetni. Keményfánál a természetes száradás ideje cm-enként 1 év. Ez a fa vastagságát jelenti. 7 cm-nél vastagabb keményfát nem nagyon szárítanak mesterségesen, mert az a gyors szárítás, nedvességvesztés miatt szétrobban. Ezért magas az értéke a 20 éve száradó tölgy gerendáknak. Mégis milyen módszerekkel, eszközökkel lehet gyorsítani a fa száradását? Járható útnak tűnik, ha egy porszáraz, beton csarnokban tudjuk kihézagolni. Itt meg lehet gyorsítani a száradási időt akár 5-10 szeresére. Ha nem nagy a mennyiség szépen kirakjuk szakszerűen hézagolva, oly módon hogy egy mezőgazdasági, vagy festő fóliával körbe fóliázzuk és a fóliát egy ragasztó szalaggal hosszába légmentesen leragasztjuk. Mindkét oldalt összeszűkítjük annyira, hogy egy kis ventilátort be tudjunk helyezni. A másik oldalon a nyílás lehet kissé nagyobb, mint a befújó nyílás átmérője. Pár hét alatt csodák történnek és elég egy processzorhűtő ventilátor. A folyamatos légmozgás okozza a felgyorsult száradást. Ha ez kültérben történik esős időben ne legyen bekapcsolva a ventilátor.
Kérek további ötleteket, megoldásokat és főleg javaslatokat, hogy mi érdekel benneteket, miről olvasnátok szívesen.
Kedves Ambrus Úr! Frissen kivágott tölgyfa rönkből 3-4 cm vastag szeleteket vágtam. Szeretném mielőbb kiszárítani, mert órákat szeretnék készíteni belőlük. Mit javasolna? Vigyem el „bérszárítóba”? Van megoldás, hogy ne deformalódjon? Üdvözlettel Megyer Örs
Esetleg, hogy a fa különböző részeiről származó fákat, hogyan érdemes decormációt elkerülve tárolni.